Gyökér-előrejelzés
Szabó Eszter Ágnes X BÜRO imaginaire koprodukció
videó (8 perc)
2021

Szabó Eszter Ágnes a MENÜ imaginaire projekt keretében hétköznapi egytálételeink jövőjének elképzelésében segíti az nézőket, a magyar konyha hagyományos fogásait gondolja újra és igazítja egy forróbb éghajlathoz. Spekulatív főzőshowjának középpontjában a manióka áll. Vajon újra kell majd írnunk ismerős krumpliételeink receptjeit úgy, hogy maniókát tartalmazzanak?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati adatbázisa szerint 2018 középhőmérséklete országos átlagban 11,99 °C volt, ez pedig a legmagasabb érték, amit 1901 óta mértek. A globális átlagot is meghaladó magyarországi felmelegedés mértéke csökkenti a terméshozamokat is, a mérsékelt hozam pedig az élelmiszerek árának emelkedésében is megmutatkozik: 2018 második felében a burgonya például 44%-kal drágult.

A mezőgazdaságban végzett klímaváltozás-kutatások eredményeinek elemzései szerint a hőmérséklet-emelkedés az agro-ökológiai zónák eltolódását okozza. Bizonyos növénykultúrák, például hazánk esetében a burgonya, gazdaságos és fenntartható termesztése évről évre egyre kockázatosabb.

A Tropical Plant Biology című folyiratban a kolumbiai Trópusi Mezőgazdasági Központ szakemberei által 2012-ben jegyzett tanulmányból kiderült, hogy a manióka termesztése a létező legjobb választás lenne azokban a térségekben, ahol az egyre gyakoribb aszályos időszakok rendre megnehezítik a növénytermesztést. A manióka (Manihot esculenta) ehető gumós gyökere a világ negyedik legjelentősebb kalóriaforrása és kultúrnövénye a rizs, a cukor és a kukorica után. Eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származik, a 21. század elején a világon körülbelül 200 millió tonnát termelnek belőle évente. A legnagyobb manióka termelő országok Nigéria, Brazília, Thaiföld és a Kongói Demokratikus Köztársaság. A manióka legnagyobb részét saját fogyasztásra használják fel, exportra csak néhány ország termel: Thaiföld a világ összes exportált maniókájának 88%-át állítja elő. A legfőbb importőrök Kína, Hollandia, Spanyolország és Belgium. Míg a kukorica köztudottan vízigényes zöldség, a manióka ezzel szemben csapadékhiányos területeken is termeszthető. Virul a forróságban, amikor meg aszály jön, egyszerűen becsukódik és kivárja az esős évszakot. Egyetlen más közismert növény sem mutat ekkora ellenálló képességet.

A mű alapgondolata, hogy a manióka a globális felmelegedésnek köszönhetően hamarosan elterjed majd az Északi féltekén is, és a burgonyához hasonló alapélelmiszerré válik. Meglátása szerint az új klimatikus viszonyok miatt nagymértékben átalakul majd az étrendünk: bizonyos, jelenleg még széles körben elérhető alapanyagok lassan kikopnak a gasztronómiából, és az olyan klasszikusnak gondolt (voltaképpen nem őshonos zöldségekből készített) fogásokat, mint például a paprikás krumpli, új hozzávalókból kell majd elkészítenünk. Az éghajlatváltozás miatt a termelés is átalakul; a jelenleg még ritka csemegének számító, tőlünk távoli vidékeken termesztett zöldségek és gyümölcsök akár itthon is megteremnek majd, a jelenlegi étrendünk meghatározó alapanyagai pedig ünnepnapokon fogyasztott ínyencséggé válnak. Hungarian potato paprika, will be cooked from new ingredients. Climate change is also transforming production; we will perhaps be able to grow vegetables and fruits locally that are now still considered rare delicacies, grown in remote areas, while the defining ingredients of our current diet will become a delicacy consumed on special occasions.